Sikeresnek értékelte a 2011-es évet Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, a nemrég lezárult év utolsó dévai sajtóértekezletén.

„Összehangoltuk a szervezet struktúráját a kongresszusi döntésekkel, emberközelivé tettük, új arcok jelentek meg az RMDSZ-ben, folytatódott a fiatalítás, szorosabbra fűztük az együttműködést az egyházakkal és civilszervezetekkel. Legfontosabb partnereink a pedagógusszövetség és a Böjte Csaba által vezetett dévai Szent Ferenc Alapítvány. A Hunyad megyei magyar közösség legfontosabb intézménye, a dévai Téglás Gábor Megyei Oktatási és Kulturális Központ egyre inkább betölti az alapítói által kijelölt szerepet, vagyis több mint iskola, közösségünk jövőjét meghatározó intézményévé nőtte ki magát” – hangsúlyozta az EP-képviselő. A Hunyad Megyei Magyar Napok sikere példája annak, hogyan kell megtalálni az egyensúlyt a politikai tevékenység és a közösségépítő törekvések között.

2011 legjelentősebb sikere azonban az volt, hogy a dél-erdélyi szórványmagyarság sorsa előkelő helyre került az RMDSZ prioritási listáján, s a székelyföldi tömbvidék is egyre jobban bekapcsolódik a szórvány életébe. A Hunyad megyei szórvány adminisztratív tisztségeket betöltő képviselői most is helyt álltak, a közösségért (és a megyéért) tevékenykedtek, teljesítményük elismerését jól tükrözi Dézsi Attila kormányfőtitkári kinevezése. Mondhatni 2011 a szórvány előretörésének éve volt, s ebben a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet kezdeményező szerepet vállalt, hangsúlyozta Winkler, a novemberben, első alkalommal Déván megszervezett szórványünnepségre és annak politikailag fontos zárónyilatkozatára utalva, amelyet a sepsiszentgyörgyi, decemberi SZKT is megerősített.

2012-ben prioritásait illetően Winkler szerint folytatni kell a gazdasági nehézségek feloldását, élhetőbbé kell tenni a mindennapokat a magyar emberek számára. Ez nemcsak Hunyad megyében, hanem a Szövetség szintjén is prioritás 2012-ben. Januártól a szövetség elkezdi a választásokra való felkészülést.

Országos szinten feszültségek jellemezték az RMDSZ viszonyát a politikai paletta többi szereplőivel. Az USL maga mellé próbálta csalogatni az RMDSZ-t, majd amikor ez nem sikerült, fenyegetésekhez folyamodott. Noha egyvalamivel tisztába lehettek volna: 22 év alatt az RMDSZ sosem árulta el szövetségeseit, az USL pedig folyamatosan árulásra szólított fel. Ettől még a politikai párbeszéd még megszülethetett volna a kormányon lévő RMDSZ és az ellenzéki USL között, de a párbeszéd programokra, politikai célkitűzésekre alapszik, hangsúlyozta Winkler Gyula. Az USL azonban sem gazdasági, sem szociális, sem politikai, sem társadalmi projekttel nem rukkolt elő, egyszerűen nincs miről tárgyalni velük. A Băsescu-ellenes rögeszme nem politikai program, erre nem lehet építeni, ezzel csak Ponta és Antonescu játszik kormányfősdit-államfősdit a televíziók képernyőin.

A PDL-vel sem volt felhőtlen a viszony, az RMDSZ őket is feldühítette az alkotmány-módosítás, vagy a regionális átszervezés ellenzésével. Közigazgatási reformra és alkotmány-módosításra igenis szükség van Romániában, de ezt komoly tanulmányokra kell alapozni, nem szabad elkapkodni. Az, hogy a PDL-t és az USL-t is sikerült felbőszíteni, arra utal, hogy az RMDSZ helyesen cselekedett, hangsúlyozta Winkler, aki szerint a kormányzati szerepvállalás hasznos az erdélyi magyarság számára, ezt folytatni kell, hogy Erdély mindinkább európai régióvá, Románia minél hamarabb sikeres uniós tagállammá fejlődjön.