Romániában 6,5 százalékra csökkent a magyarság aránya, abszolút értékben a magyarság lélekszáma csaknem 194 ezer fővel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képest – derült ki a 2011-es népszámlálás tegnap nyilvánosságra hozott részleges adataiból. A statisztikai intézet (INS) közlése szerint az országnak 19 042 936 állandó lakosa van, 2002-ben pedig 21,6 millió lakosa volt, tíz év alatt tehát több mint kétmillió fővel fogyott az ország népessége. A számlálóbiztosok a tavaly októberben tartott népszámlálás során 18,38 millió lakost vettek nyilvántartásba, 658 887 személyt nem találtak otthon. Abszolút számokban a romániai magyarok száma a 2002-es népszámláláshoz képest 1 431 807-ről  1 237 790 főre apadt, de mivel az ország teljes lakossága is csökkent, az etnikai arányok alig változtak, 6,6 százalékról 6,5 százalékra csökkentek. A legtöbb magyar Hargita megyében él, itt a lakosság 84,8 százaléka tartozik a legnagyobb romániai kisebbségi közösséghez. Kovászna megye lakosságának 73,6 százaléka vallotta magát magyarnak, míg Maros megyében 37,8 százalék. Szatmár megyében ez az arány 34,5, Bihar megyében 25,2, Szilágy megyében pedig 23,3 százalék. A népszámlálás során 619 ezer ember vállalta roma identitását, szemben a 2002-es népszámlálás során regisztrált 535 140-nel. A legtöbb roma egyébként arányaiban Maros megyében él, itt a lakosság 8,8 százaléka vallotta magát cigánynak, a legkevesebben pedig Botoşani megyében (1,1 százalék) laknak. Németek 36,9 ezren kerültek nyilvántartásba, míg 2002-ben 59 764-en voltak. Az ukránok 51 ezren, 11 ezerrel kevesebben, a törökök 28 ezren vannak, míg tíz évvel ezelőtt 32 098-an voltak. A lipován kisebbség száma a 2002-es 35 791-es szintről 23 ezerre csökkent, a tatárok 20 ezren vannak, háromezerrel kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt. A számlálóbiztosok a tavaly októberben tartott népszámlálás során 18,38 millió lakost vettek nyilvántartásba, 658 887 személyt nem találtak otthon.   A statisztikai intézet részleges adatai szerint Romániában 7,1 millió háztartás, 8,5 millió lakás és 5,1 millió épület található, a lakosok 52,8 százaléka (10,5 millióan) városon, 47,2 százaléka (9 millióan) pedig vidéken él. A legtöbb városon élő Hunyad (74,1 százalék), Brassó (72 százalék), Konstanca (67,9 százalék) és Kolozs (65,9 százalék) megyékben van. A városi lakosság aránya Giurgiu (27,9 százalék), Dâmboviţa (28,3), Teleorman (31,3) és Neamţ, illetve Călăraşi (35 százalék) megyékben a legkisebb. A fővárosban az ország lakosságának 8,8 százaléka él, 1 millió 678 ezer személy – Bukarest lakosságának 96,6 százaléka román nemzetiségű. Az országban egy háztartáson belül 2,66 ember él, a hajléktalanok, illetve a szociális intézményekben élők száma eléri a 165 ezer főt. A legsűrűbben lakott megyék Prahova (735,9 ezer fő), Iaşi (723,6 ezer fő) Kolozs (659,4 ezer fő), Temes (649,8 ezer fő), Konstanca (630,7 ezer fő), Dolj (618,3 ezer fő) és Suceava (614,5 ezer fő). A legkevesebben Tulcea (201,5 ezer fő) Kovászna (206,3 ezer fő), Szilágy (217,9 ezer fő) Mehedinţi (254,6 ezer fő) és Ialomiţa (258,7 ezer fő) megyékben élnek. „Lehetett volna jobb is” – kommentálta lapunknak a lakosság etnikai arányaira és a magyar lakosság számára vonatkozó népszámlálási adatokat Székely István. Az RMDSZ főtitkár-helyettese és népszámlálási bizottságának elnöke szerint az etnikai arányok alig változtak, és a 0,1 százalékpontnyi csökkenés régiónként igen nagy különbségeket takar. „Nagyon nehéz a pontos fogyást lemérni abszolút számokban, hiszen nem ismerjük annak a mintegy egymillió személynek az etnikai bontását, akik tartósan külföldön vannak” – magyarázta Székely. Szerinte a részleges adatokból kitűnik, hogy a magyarság fogyása a nagyvárosokban a legszámottevőbb. „Ez a jelenség még az olyan régiókban is megfigyelhető, mint a Partium, ahol nem volt olyan jelentős a magyar népesség fogyása” – magyarázta a főtitkár-helyettes. „Nem lepődtem meg, de meghökkentem” – fogalmazott az ÚMSZ-nek az adatokat kommentálva Horváth István. A kolozsvári kisebbségkutató intézet vezetője reakcióját úgy magyarázta: a trendek nagyjából előreláthatóak voltak, ám inkább csalódi szeretett volna saját előrejelzéseiben. „Így keserűen állapítom meg, hogy igen, ez van” – mondta a szociológus. Horváth Istvánban kételyek merültek fel a népszámlálási adatok kapcsán. Mint mondta, 2010-ben különböző nyugati államokban összesen 2,8 millió román állampolgárt regisztráltak. „Ezek vagy olyan személyek, akik vagy több mint egy éve ott tartózkodnak, vagy olyan tartózkodási engedélyük van, ami több mint egy éves tartózkodásra jogosítja fel őket. A népszámlálási adatokban 1,6 külföldön tartózkodó személy szerepel. Ezek szerint van 1,2 millió ember, akit sehol nem regisztráltak. Nehéz mozgásban lévő embereket regisztrálni, de ez azért kételyeket ébreszt bennem” – mondta Horváth István. UMSZ