A decemberi esőzések és a januári havazások megmenthetik a gyenge őszi vetéseket, mondják az agrármérnökök. A termés így is megsínyli a tavalyi szárazságot, de legalább az elvetett gabona megmaradhat. A kedvező tél után azonban szükség lenne még egy csapadékos tavaszra, ahhoz, hogy ne számoljunk komoly terméskieséssel.

Pintye Amália
riporter
„Mivel tavaly ősszel több mint 90 napig nem volt eső, a gazdák nehezen tudták megművelni a földeket. A szárazság miatt pedig az őszi vetésre szánt területeknek is csak kevesebb, mint felét tudták bevetni. Jó hír azonban, hogy jelenleg Erdély-szerte a legtöbb vetést hóréteg védi.”

Ősszel a talaj 50 centiméter mélyen ki volt száradva, így a belevetett gabona semmilyen nedvességet nem kapott, a tápanyagokat sem tudta felszíni. Ezen segített a decemberi esőzés és januári havazás.

Csomós Attila
elnök, Maros Megyei Magyar Gazdák Egyesülete
 „A talajvíz szintje megemelkedik, sajnálatos módon még így se fogja elérni azt a normálist, ami a megyében mindenféleképpen jó volt. Ez azért segít azon, hogy a növények, amik a földben vannak, elsősorban is a gyökerekhez elérjen az a szükséges vízmennyiség.”

A havazás nem csak a bevetett területeknek tesz jót. Tavaly ősszel országszerte több ezer hektár szántót nem tudtak megművelni, a szárazság miatt. A csapadék segít a talaj előkészítésben is. 

Sántha Albert
gazda, Sáromberke, Maros megye
„Nincs megfagyva a föld, a havazás a fagyás előtt jött, nincs megfagyva. Szerintem még most is lehetne még szántani is, és el kell mondjam azt is, hogy nagyon sokan szántottak is december hónapban, januárban is és még vetettek is, szinte jobb minőségben, mint amit szeptemberben végeztek el.”

A mezőgazdasági szakemberek azt mondják, hogy jövőre csak akkor lehet jó termés, ha csapadékos tavasz lesz. Hiszen tavasszal kell elvégezni azokat a munkálatokat, melyeket ősszel nem tudtak.

SZERKESZTŐ:    Pintye Amália
OPERATŐR:    Ferencz Anikó